Új irányt keres a román baloldal, csak nehogy megint a magyarok igyák meg a levét

Egyre aggasztóbb képet fest a román közélet állapotáról a romániai Elie Wiesel Nemzeti Holokausztkutató Intézet friss éves jelentése, amely szerint a 2024–2025-ös választási időszakban látványosan megszaporodtak a legionárius, neonáci és antiszemita megnyilvánulások az országban.

A jelentés különösen aggasztónak nevezi, hogy ezek a jelenségek immár nemcsak marginális csoportokra korlátozódnak, hanem a parlament falai közé is bejutottak.

A tavaly novemberi elnökválasztás első fordulóját – amelyet később érvénytelenítettek – emlékezetes, egy független, szélsőjobboldali jelölt nyerte meg, aki nyíltan dicsőítette Ion Antonescu marsallt, a második világháborús fasiszta vezetőt. A decemberi parlamenti választásokat követően a román törvényhozás egyharmadát olyan képviselők teszik ki, akik rendszeresen hangoztatnak antiszemita és legionárius nézeteket – derül ki a jelentésből.

Az antiszemita és szélsőséges eszmék térnyerése nem korlátozódik a politikára. Szomszédunknál egyre gyakoribbak a vandál cselekmények: holokauszt-emlékműveket rongálnak meg, zsidó jelképeket gyaláznak meg, és falakra vagy matricákra nyomtatva jelennek meg gyűlöletkeltő, neonáci szimbólumok. A jelentés szerint a közéletben egyre elterjedtebb a romákat és zsidókat megbélyegző, pejoratív kifejezések használata, valamint a „nemzet ellenségeinek” listázása, ami nyilvánvalóan megfélemlítési szándékot is hordoz.

Az Elie Wiesel Intézet szerint ugyanakkor van némi előrelépés is: a korábban szinte kizárólag az online térben jelen lévő szélsőséges eszmék politikai térnyerése felébresztette az állami szerveket. A román hatóságok egyre gyakrabban alkalmazzák a 2002-ben elfogadott sürgősségi kormányrendeletet, amely a fasiszta, rasszista és idegengyűlölő propaganda terjesztésének szankcionálását célozza. Több ügy már a vádemelés szakaszába jutott: 14 vádlott közül nyolcat például azért állítottak bíróság elé, mert Corneliu Zelea Codreanut, a hírhedt Vasgárda fasiszta alapítóját méltatták egy nyilvános megemlékezésen.

Több bűnvádi eljárás a sajtó oknyomozó riportjaira alapozva indult el – ezek a választási kampány során létrejött szélsőjobboldali szerveződéseket leplezték le. A jelentés tehát egyszerre figyelmeztetés és reménysugár: bár a szélsőjobboldali eszmék veszélyes térnyerése nyugtalanító, a társadalmi és intézményi ellenállás jelei is kezdenek kirajzolódni.

Nem kell ide az AUR, hamarosan a legnagyobb román párt is pont olyan lesz

Súlyos belső válságot él meg a Román Szociáldemokrata Párt (PSD), miután a Ciolacu-kormány jelentős költségvetési hiányt hagyott maga után, és a párt látványosan alulmaradt a tavalyi elnökválasztáson. Sorin Grindeanu, a párt ideiglenes vezetője szerint ősszel tisztújító kongresszust tartanak, ahol nemcsak a vezetés kérdéseit, hanem a PSD jövőbeli politikai irányvonalát is megvitatják. A párton belül újra felmerült a korábban Liviu Dragnea idején népszerű hazafias, nacionalista irány erősítése, amit Grindeanu nem zárt ki, de hangsúlyozta:

A pártban jelenleg komoly vezetői és identitásválság tapasztalható: nincsenek világos nevek a jövőbeli elnöki pozícióra, miközben egyre több korábban háttérbe szorult politikus aktivizálódik. Titus Corlățean például jelezte, hogy támogat egy belső irányváltást sürgető csoportot, noha maga nem kíván pártelnök lenni. 

A politikus szerint több fiatalra és nőre lenne szükség a pártvezetésben, valamint kritizálta a jelenlegi koalíciót az USR-vel és PNL-vel.

A PSD lehetséges nacionalista fordulata nemcsak a párton belüli erőviszonyokat, hanem az egész román kormánykoalíció jövőjét is befolyásolhatja. 

A szociáldemokraták népszerűségét egyre inkább a szélsőjobboldali AUR párt szívja el, így a PSD válaszút elé került: vagy egyértelműen baloldali ellenzékként próbálja újjáépíteni magát, vagy a jobbra tolódással próbálja visszacsábítani elvesztett szavazóit. A döntés nemcsak a párt, hanem az egész román belpolitika stabilitását befolyásolhatja.

A román Szociáldemokrata Párt mélyrepülése komoly politikai átrendeződést vetít előre – figyelmeztet Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső szakértője. Mint elmondta, 

A nagyvárosok szavazói inkább passzív csendbe vonultak. Ez a tendencia szerinte odáig vezethet, hogy a PSD létjogosultsága középtávon is megkérdőjeleződik.

A szakértő szerint a társadalmi feszültségek is súlyosbodnak: a kormány megszorításai, valamint a 2024-es elnökválasztás első fordulójának „megmagyarázatlan” érvénytelenítése általános csalódottságot szült. „A román választópolgárok fele úgy érzi, hogy átverték”  – mondta Pászkán. 

A legnagyobb veszély ugyanakkor nem pusztán a párt népszerűségvesztése, hanem az irányváltás lehetősége. Pászkán szerint a PSD egyes frakciói – kívülről Viktor Ponta, belülről Titus Corlățean és társai – úgynevezett „baloldali szuverenizmus” felé mozdulnának, ám ez Romániában gyakran tartalom nélküli, külföldről importált díszlet marad. 

 – figyelmeztet. Így könnyen megeshet, hogy a PSD nem partnerségi, hanem az AUR-hoz hasonló konfrontációs, etnicista szuverenizmus útjára lép. Ez nemcsak a párt jövőjét, hanem a romániai magyar közösség helyzetét is komolyan befolyásolhatja – véli az elemző.

Nyitókép: MIRCEA ROSCA / AFP